A rés az ajtó alatt

Az ajtó alatti rés, vagy működési hézag, egy elég fontos paramétere az ajtónak, tejesen jogos, hogy érdeklődnek felőle. Ha ez a rés nem megfelelően van megválasztva, az ajtók zöme nem tudna kinyílni.

Hazánkban az ajtógyártók az évek során szerzett tapasztalataik alapján méretezik az ajtókat, addig módosítják a PUR-hab rést, addig növelik az ajtók alatti működési hézagot, amíg a lehető legkevesebb ajtó kerül vissza az üzembe átalakításra. Az ajtó alatti rés azért nagyon fontos, mert  a kőműveseink, burkolóink által elkövetet apró kis hibák összeadódnak, aminek legtöbbször az az eredménye, hogy a padlóban 5, 10, 15 mm-es púpok, dombocskák, lejtések találhatóak. 

Mekkora az ideális rés az ajtó alatt? 

A beltéri ajtó a működési sugarában, ami jellemzően 700-1000 mm végig siklik vagy végig siklana a padló fölött, ha a padló egyenetlensége meghaladja az ajtó alatt lévő működési hézag mértékét, akkor az ajtó megakad, vagy súrlódik, aminek az eredménye leggyakrabban az ajtó aljából letörő darabok és elégedetlen felhasználó együttese. A hazánkban készülő és kapható beltéri ajtók alatt jellemzően 10-15 mm-es rés található, ami az esetek többségében elégnek bizonyul, ha nem, akkor sincs minden veszve. A tokhoz képest lehet emelni az ajtólapon egy meglehetősen kőkorszaki, de működő megoldással, mégpedig a pántalsó és a pántfeslő közé helyezett gyűrűvel (alátéttel), akár többel is. Egészen addig, ameddig a lap bele nem ér a tokfeslőbe. 

Ez a megoldás tényleg elég egyszerűnek tűnik, de amikor a beltéri ajtó beépítésre kerül a padló már készen van, a burkoló levonult, de ha bevetésre készen ott is állna a címen sem tudna igazából mit csinálni a kész padlóval. Így aztán a megrendelő belátja, hogy kell kell fogadnia az esztétikai következményeket, nem nagyon van mit csinálni.

Beltéri ajtó alatti rés - milyen más megoldás létezik?

Második megoldásként még szóba jöhet az egész ajtó tokostól történő megemelése, amikor is a telepítő kibontja a frissen beépített ajtót (persze előbb megvárja a, hogy a PUR-hab megkössön) és újra beépíti azt, de ekkor már nem akarja a padlóburkolatra állítani a tokot, hanem szaknyelven szólva a “levegőbe” építi azt. Itt is vannak korlátok. Nem lehet akármeddig emelni az ajtón mert egyrészt egyre szembetűnőbb lesz a tok és a padló közötti rés, másrészt fent előbb-utóbb elfogy a PUR-hab rés, és az áthidaló is megállítja az ajtót. Gyűrűzésnél a gyűrűt vagy gyűrűket lehet észre venni, levegőbe építésnél pedig a rést a tok és a padló között. Egyik sem a legszebb látvány.

Harmadik megoldás talán a legigényesebb, ekkor az ajtó aljából eltávolításra kerül egy szükségesnek ítélt szelet. De nem a helyszínen alakítjuk át az ajtót! Az ajtólapot vissza kell szállítani az üzembe, és műhely körülmények között kell átalakítani, aminek már komolyabb anyagi vonzata van. A szállítási költség, átalakítási munkadíj, újra kiszállás, újra telepítés, ezek a költségek együttese akár az adott ajtólap árával is vetekedhet. Az extra rés azon túl, hogy nem túl szép, még használhatatlanná is teszi az egyik ma leginkább keresett hasznos ajtók kiegészítőt, mint a hangszigetelő automata küszöb, ami egy bizonyos szint fölött már nem képes lezárni az ajtólap alatti rést.

Hogy lehet elkerülni ezt a problémát? 

Ott kell lenni a felújítás során, és ellenőrizni minden egyes munkafázist mérőszalaggal, vízimértékkel, lézerrel.
Az ajtónyílás környékén elegendő ha egy 2 méteres vízimértéket leteszünk a lehető legtöbb irányból, és ha a libella nem középen van, billeg a vízimérték, vagy át lehet látni alatta követeljük meg a javítást.

Ilyenkor padlókiegyenlítővel vagy csiszolással sokat lehet tenni az ügy megoldása érdekében, ha esetleg mégsem jön össze, akkor még mindig lehet jelezni az Ajtóháznak, hogy kiszállítás előtt alakítsanak az ajtólapon.  

Akármelyik megoldást is választja a Megrendelő, egyetlen egy dolgot kérünk: ne minket hibáztasson, és fogadja el, hogy a szakipari hibák valahol mindig megmutatkoznak. További információ itt, itt és itt.